Legutóbb hozzáadott termékek ×

A kosár üres.

Feketétől feketéig - első hét

Hétfőn reggeli vonattal indultunk Budapestről, estére két átszállással már vastag esőfüggöny fogadott minket Donaueschingenben.

A túra kezdetét a Breg forrásához való feltekerés jelentette, ami negyedóránkénti pihenővel valósult meg az időnként szakadó eső miatt.

Gyakorlatilag az eredés elérése egyet jelentett, egy felhőbe való belépéssel, ami gyönyörű látvány és folyamatos, nedves szitálás egyben. A következő két nap a forrásvidék völgyeiből való kitörést fedte le, ami sok emelkedőt, murvával borított utat és esőt adott. (A murva borítású utak eszméletlen jók, néhol vetekednek az aszfalttal. Még én is élveztem fix hajtással, ahogy végre kicsit ficánkolt a két kerék alattam.)

A legkellemetlenebb érzés az első 6 nap alatt(a folyamatos esőzés mellett), hogy szinte minden egyes kisvárosból úgy tekertünk ki, hogy két napot biztos el kellene tölteni ott, hogy nyugod szívvel haladjunk tovább.

Riedlingenben komplett kerékpáros pihenőállomás fogadott, ahol az elektromos kerékpárok és eszközök töltését, mosdást, szerelést el lehet végezni, internet hozzáféréssel. Egyébként a környékbeli városokban több ilyen pont is van, ahol kiemelt figyelmet fordítanak az e-kerékpárokra.

Neuburg előtt húsz km-el, ami egy nagyon szép, erdős, nyugodt város, mindkettőnknek a Balaton-felvidék ugrott be a látványról és a településszerkezetről, csak a tó hiányzott a dombok lábától.

Wohlburg és Kelheim között a Duna áttörése nagyon látványos, itt be volt tervezve egy kis csalás, mert hajóval tettük meg ezt az utat, különben kis kerülővel lehet elkerülni a szorost, de ki ne akarná látni.

A vasárnap kisebb részét Regensburgban töltöttük. Igazi nagyváros szép belvárossal és jó pékségekkel. Innen továbbhaladva Deggendorf felé vettük az irányt, ahova sajnos csak este értünk be egy átvonuló vihar miatt, így az utcák is tele voltak tűzoltókkal, akik a leszakadt ágaktól, kidőlt fáktól mentesítették az utakat. Vasárnap lévén nem igen volt nyitva bolt, így kerestünk egy dönerest, ahol zárás előtt fogadtak és minenkiről kiderült, hogy van valami magyar kötődése, természetesen a balatoni nyaraláson kívül, még egy kazah idős úrral is próbált kommunikálni Bálint a kis orosz tudásával. A végén jókedvvel, tele kulacsokkal, felesen és sörön túlesve indultunk tovább, amikor ismét elkapott a vihar utószele, így a kerékpárút mellett kapkodós sátorállótással zártuk a napot és a hetet.

Az előző rész ide kattintva olvasható --››

Írd le véleményed!