Legutóbb hozzáadott termékek ×

A kosár üres.

Evobike

Evobike hírek

  • Bemutatjuk a mostmár teljes Ortlieb Bikepacking rendszert.....

    Tittyee | 2017-11-16

    Az Eurobike óta tudjuk, hogy a cég komoly modellpalettát csinált a Bikepacking rendszerükből, melynek az új elemei csak a jövő évtől lesznek elérhetők. Lássuk, melyek is ezek pontosan:

    Seat-Pack  L/M

    A modellcsalád oszlopos tagja. Sok gyártónak van már hasonló megoldása, de az Ortlieb itt is magasra teszi a mércét. Kialakításának köszönhetően, akár szénszálas nyeregcsővel is kompatibilis. A nyeregcsőre és a nyeregre szerelhető fel és  akár 16,5L (L-es méret),  is lehet a hasznos hely benne. De ha kevesebb helyre van szükség a száját feltekerve akár 8L is lehet. Az M-es méret esetében a maximális űrtartalom 11L. Leginkább a könnyebb dolgoknak jó, amiknek inkább volumenük van és nem súlyuk. Például ruháknak és hasonlóknak. Az oldalán található szelepnek hála a felesleges levegőt ki tudjuk nyomni a táskából. Az L-es modell már elérhető, de az M-esre sajnos a jövő évig várnunk kell még.

    seatpack

    Gravel-Pack

    A szett oldaltáskái. Csak egy méretben készülnek amely 2x12,5L. Az Ortlieb "hagyományos" táskáihoz képest, annyi változott itt hogy a QL2.1-es rendszer itt alulra 2 kampót kapott, amivel még stabilabban tudjuk rögzíteni a táskát az első vagy hátsó csomagtartóhoz. Van belső zsebe és Rack-Pack táskákat is sorba tudjuk velük kötni. f9981

    Handlebar-Pack M/S

    A modellcsalád kormánytáskája. A roll-up rendszer miatt mindkét végéről pakolható. Az erős tépőzáraknak köszönhetően gyorsan és egyszerűen felszerelhető, alkalmazható szénszálas kormányhoz. Az S-es modell inkább országúti/cyclocross/gravel kerékpárokhoz jó, míg a M-es méret az egyeneskormányos kerékpárokhoz. Itt is elég sok helyünk van: az M-es esetén 15L, míg az S-esnél 9L a hasznos hely. Az M-es modellre még külön felszerelhető az Accessory-Pack. Az S-es modell jövő évtől elérhető.

    handlebarpackAccessory-Pack

    Kiegészítőtáska a Handlebar-Pack M-es modelljéhez. Ezzel további 3,5L helyet nyerünk, alkalmas szerszámok, defektjavító készlet, belsőgumi és hasonlók tárolására, amikhez gyorsan szeretnénk hozzáférni. A táskáról levéve használható válltáskaként is.

    f9951Frame-Pack L/M

     A kollekció egyik váztáskája. Ez is két méretben elérhető: az L-es -6L, az M-es pedig - 4L-es. Mindkettő 6 pontosan rögzül a vázra, ipari tépőzárral. Emiatt nehezebb dolgokat is képes vinni, mint a többi táska ez is kompatibilis a szénszálas vázakkal. Vízmentesen záródó zipzárral az oldalán.

    framepackFrame-Pack Toptube

    A Frame-Pack tovább fejlesztett változata, olyan vázakhoz ahhoz van kulacstartó vagy hátsó rugós tag. Űrmérete 4L. 5 pontos rögzítése elegendő a merev tartáshoz. Kompatibilis a szénszálas vázakkal. Jövőévtől elérhető.

    f9941Cockpit-Pack

    A felső vázcső és a villanyak találkozására felszerelhető táska. Minden olyan tárgynak ami kézközelbe kell. Vízhatlan zipzárjának hála, dolgaink teljes biztonságban vannak és nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak. 4L az űrtartalma. Extrémebb esetekben felszerelhető a felső vázcső és a nyeregcső találkozásához. Jövő évtől elérhető.f9961A Bikepacking rendszer elemeit itt tudjátok megvásárolni

    Az extrém külső és kialakítás, praktikum mellett ezek a modellek is tovább viszik az Ortlieb hagyományait- 5 év garancia, 100% vízállóság, tartósság.

    Keresd fel bemutató termünket!

  • Lupine SL A - Aki B-t mond mondjon A-t is.....

    Tittyee | 2017-11-15

    A Lupine SL B lámpa után imáink meghallgattattak és a gyár megcsinálta az akkumulátoros verzióját.

    sl_6_6-1

    A képen a Lupine SL A7

    Amit már bármilyen kerékpárra felszerelhetünk. Mivel időközben elkerült a háztól a pedelec bringám, ezért a tesztlámpát is kicseréltük egy A modellre. A csomagolása és a tartalma is hozza a megszokott Lupine minőséget. A SL B-hez képest itt eleve több dolog található: gyárilag kapunk eleve 2 Torxkulcsot (6 és 15-ös) amit a B-ből kihagynak, mivel eleve a gyár is azt javasolja hogy E-Bike szakszervizben szereltessünk be. Nekik meg úgyis kéne lennie... Továbbá két darab tépőzáras rögzítő. Egy rövid és egy hosszabb. Egy 120 cm-es toldókábelt, ami akkor jöhet jól, ha az akkumulátorunkat akarjuk hátsó lámpának használni. Mivel az A szériánál mindkét csomagban Smartcore akkumulátor van, amely végszükség esetén tud hátsó lámpaként funkcionálni. A csomagban a Wiesel töltőt találjuk, ami már megszokott ezeknél a lámpáknál. Meg természetesen a használati útmutató is része a doboznak.

    selfpElegáns design és mégis maximális teljesítmény....

    A lámpáról tudni kell hogy, három üzemmóddal érkezik, amelyből az egyik a nappali menetfény, amit itt is az elektronika vezérel és dönti el mikor van elég fény hozzá. Sötétedés után pedig további két üzemmód közül választhatunk, ezek lehetnek: 500 vagy 900 Lumen.

    A gyár csinált vészüzemmódot is, amivel ha már nincs sok töltés az akkumulátorunkban, akkor képesek vagyunk éjszaka is előhívni a nappali menetfény funkciót, amely által biztonságban haza tudunk jutni. Az egyedül probléma azoknál lehet, akik több kerékpárt használnak. Gyárilag a készlet kétbilincses konzollal van szerelve, amely bár műanyag, de abból jó minőségű kivitel és csak a túlméretes kormányokhoz jó, ám mivel két bilincs van és ezeket csak Torx kulccsal lehet fel-le csavarozni ezért célszerű ha beszerezzük a gyári CNC megmunkált alumínium, gyors záras lámpakonzolt. Egy egy oldalas rögzítést tesz lehetővé és bármikor képesek vagyunk 2 pillanat alatt átszerelni a másik kerékpárra.

    selfpA gyári gyorsbillincses megoldás

    A másik, amire célszerű odafigyelni hogy a bowdenházak ne keresztezzék a lámpa fényét, mert sok esetben nagyon sok fényt vissza tudnak nekünk tükrözni. Ami éjjel elég zavaró tud lenni. A lámpa üzemideje szerintem a legtöbb felhasználónak elégséges.selfpKb. 50 méter távolságból ezt látni, ha a lámpa szórásképében vagyunk

    Az A4 egy 3.3 Ah-s akkumulátort kapott, ezzel 900 lumenen 1,5 órát, 500 lumenen pedig 3 órát üzemel. Az A7 esetén egy 6.6 Ah-s akkumulátor van, ami az előbbihez képest kétszeres üzemidőt enged. Mindkettő akkumulátor Smartcore rendszerű, ezért mind vizuálisan, mind pedig hanggal képes jelezni a töltöttségi szintjét. A lámpa köszönhetően a fejlett elektronikának, ha elkezd túlmelegedni, leveszi a fényerőt. Például ha megállunk és a menetszél nem hűti a fém házat, amint megfelelően kapja a menetszelet fokozatosan visszarakja az üzemmód maximumkára. Fontos, hogy itt a lámpa tetején van a kapcsoló, ami akkumulátor csatlakoztatásakor levillogja a töltöttséget is és ezen láthatjuk hogyha merül az akkumulátor. selfpA gomb és egyben a visszajelző led

    Zöld fény van 20%-ig, utána 10%-ig piros és utána teljes merülésig pirosan villog. Ezért ha megteheted hogy ezt a lámpa típust válaszd, mindenképp ajánlom, mert azt biztosra veszem hogy nem fogsz benne csalódni! Nemsokára jön még egy teszt, amikor megnézzük hogy egy cyclocross gépen mit tud este egy erdőben. Mivel alapvetően közúti lámpa,  ezért ezt a tesztet inkább a kíváncsiság vezérli, de megosztjuk veletek is!

    István- Evobike

    Itt megtaláljátok a lámpákat a webshopunkban!

  • Feketétől feketéig - 5. hét - A tenger 

    markaczel | 2017-09-19

    Spanyol turistának angolul, aki anyanyelvén érteti meg magát a románnal, majd kiegészítve szállásadónk felé irányuló mondandónkat; a megjelenő német turistával angolul beszélünk, aki kicsiny román tudásával tolmácsol a román vendéglátónak.

    Ezzel a kis bábeli nyitánnyal kezdődött a Duna-deltában eltöltött három napunk.

    Călărași után több, mint 40km, vonalzóval meghúzott főúton haladtunk át Brăila felé; ez volt az első döntésünk, amikor tudatosan távolodtunk el a Dunától, az óriási szembeszél és a rendszeressé vált defektek megelőzése érdekében; ugyan távolságban nem rövidítettünk, de a kiszámítható útburkolat minősége nagyobb biztonságot adott, mint a kis falvak útjai. Slobozia előtt, messziről városnak tűnő, részben elhagyatott ipari komplexum szakította meg a síkságot.

    _DSC2108-2

    A szél egész este tombolt és másnap 80km-en keresztül, szembeszélként nehezítette az utunkat. A környéken a legnagyobb hangsúllyal a mezőgazdaság van jelen, augusztusi áthaladásunknak köszönhetően óriási mennyiségű dinnyét láttunk az útmenti árusoknál. A brăilai Nagy-sziget tövéből induló, negyven km mélyen a Duna bal partjába ékelődő öntözőcsatorna egyik óriási szivattyúháza mellett tartottunk pihenőt.

    A sziget megközelítőleg kilencven százaléka művelés alatt áll, aminek a lehetőségét a hatvanas években biztosították a politikai foglyokkal elvégeztetett lecsapolásokkal, ezzel kivéve a területet a Duna árteréből. A megmaradt, kiemelt jelentőséggel bíró élőhelyet a brăilai Kis-sziget Nemzeti Park óvja, ami jelentős madárvonulási útvonalként, az év különböző időszakaiban, 169 nemzetközileg védett madárfajt tudhat magáénak és természetvédelmi szempontból a Duna-delta küszöbe.

    _DSC2148-2

    Brăilába érve hatalmas bevásárló központ köszönti az embert, majd lakótömbök váltják fel a látványt. Olyan érzésünk támadt, mintha itt mindenki, csak és kizárólag panel épületekben élne; ez az érzés csak erősödött a főteret elérve, ahol a templomot is lakótelep öleli körbe.

    _DSC2164-2

    Innentől már teljesen más érzelmi állapotban kezdtünk tekerni a célvonal illatát megérezve, ugyanis tudtuk, hogy Galati az utolsó város és az utolsó jelentősebb napi távolság mielőtt a Duna másik partján a torkolati szakasz fővárosába, Tulcsába érnénk.

    A kikötőváros, Galati épp a mélykék alkonyatba karolt bele, mikor megérkeztünk határába. Gyors szálláskeresés és fürdés után a fáradtságtól kissé bódultan elmentünk vacsorázni, majd az üres utcákon, a langyos, időnként szemerkélő esőben egy hangulatos tekerésben volt részünk.

    Másnap átkeltünk a Dunán a folyamatosan ingázó kompok egyikével és felkerült immáron utoljára a kerékpáros nadrág az utolsó pár kilométerre. Számomra a túra egyik legszebb és egyben legnehezebb szakasza volt, a dombok mögött előbújó többi domb és a többi domb után kacsintó még több domb miatt. Ez az útvonal mindenképp ajánlott bárkinek aki szereti a változatos tájat és a tenger közelségét, akár motorkerékpárral is hatalmas élmény lehet.

    _DSC2259

    Egy defekt miatt időnkénti pumpálást kellett beiktatnunk. Az eltolódott reggeli indulás miatt belelógtunk az estébe és megemelkedett pulzussal elkönyveltük a harmadik komolyabb kutyatámadásunkat.

    _DSC2271A folyamatos, minden irányból hallatszó ugatás, a kivilágítatlan földút elvette a kedvünket a defektes gumi pumpálásától, így kiállva a nyeregből finoman felnin haladva jutottunk el a szállásra.

    A szállásnak Bábel lett a neve érkezésünk után és a túra ezen pontjára elfogyott a szerencsénk. Sötétben érkezve, azzal kellett kezdenünk a szállásadónknál, hogy nincs személyi igazolványunk. Innentől kezdődött a nyelvi mámor, amely során el kellett magyarázni a román szállásadóinknak, hogy egy korábbi szálláson hagytuk a papírokat és egy románul beszélő barátunk segített egyeztetni velük, hogy erre a címre küldik.

    A kommunikációban helyet kapott mutogatás, rajzolás, hat nyelv és részt vett benne kilenc fő. Sikerült.

    Reggel Bálint a helyi kerékpárüzletben végig válogatta a különböző belsőket, majd az egyetlen használható opciót, egy MTB belsőt erőltettünk bele a külsőmbe. Tulcsából a tengerhez, egy, a Duna fő sodrának kialakított hetvenegy km-es csatorna vezet Sulina felé. A két főbb elágazást magába foglaló vízi útvonal igen forgalmas, tankhajótól a csónakig minden itt közlekedik. A Navrom hajózási vállalat nagy kompját lekésve, egy motorcsónakra fértünk fel.

    _DSC2357-2

    Sulinába érve egy finoman megroggyant város fogadott minket, természetesen a maga érdekes bájával, ami rendkívül vonzóvá teszi. A régi világítótorony mellett elhaladva, hosszú egyenes úton értük el a finom homokos partot.

    A kora esti, hűvösebb levegőben egészen más illat terjengett, a tenger illata. Kissé remegő szívvel beleléptünk a tengerbe és megmosdattuk a két kereket is, ha már, ilyen sokáig elcipeltek minket. Hagytuk, hogy dobáljanak a langyos hullámok, majd egy rövid órára kicsit elengedtünk mindent.

    _DSC2494-2

    A parton magyar szóval találkoztunk. Aradi magyar származású feleség és román férje a parttól alig pár száz méterre idén indítottak kempinget, ahol este sült hallal és maradék születésnapi tortával vártak minket. Rövid beszélgetés és pár pálinka után magunkra maradtunk a székeken. Mindketten eltöltöttünk volna még pár napot, de a biztonságos hazaút kockáztatása nélkül nem volt megoldható, így a másnap reggeli indulás mellett döntöttünk. Hajnalban kitekertünk még a parthoz, megnézni a horizontból kibuggyanó napot. Gyors reggeli és pakolás után a városban kerestünk hajót, ami vissza tud vinni Tulcsába.

    Az irataink szerencsére megjöttek a tulcsai szálláshelyünkre. Szétszereltük a kerékpárokat és a helyi kerékpárüzletből elkért dobozokba elcsomagoltuk őket, hogy szállíthatóak legyenek a Bukarest és Budapest között közlekedő nemzetközi vonaton.

    _DSC2727-2Már második nap aludtunk 3 órát, de hazafele tágra nyílt szemekkel figyeltem mindent, meglepő volt a más léptékű járművel közlekedés. A huszonnégy órás hazaút alatt újabb két órát bóbiskoltam, míg Bálint időről időre álomba szenderedett. A Keleti-pályaudvarra érve vettem észre, hogy régóta nem voltak, ilyen letisztultak a gondolataim az egyértelmű fáradtság ellenére.

    Az itthon töltött pár nap után a Háros-szigetnél előszőr megpillantva a Dunát, mintha az egész folyamot egyben látnám. Élesen, egy mondat fogalmazódik meg bennem:

    „Már tudom, honnan jössz és hová tartasz!”

    _DSC2879-2

    Köszönjük a felkészülésben nyújtott óriási segítséget az Evobike-nak!

    Hamarosan technikai összefoglaló a túráról.

  • Lupine Blika - Felejsd el amit eddig a kompakt fejlámpákról gondoltál...

    Tittyee | 2017-09-04

    A Lupine idei legújabb terméke a Blika, amelynek alapjául a Piko szolgált. De kapott igen sok új funkciót és mindemellett növelték a fényerejét is. 2100 (német) lumen, távoli és közeli fénycsóva, piros és zöld fény funkció és az új FrontClick rendszer.

    Blika 3.3Igazán kicsi és ügyes lámpa lett az új Blika számos zseniális funkcióval. A Lupine német gyártó a tőlük elvárható módon fejlesztette ki ezt az új Blika lámpát.

     

    Blika FrontClick

    Mindemellett a Lupine telefonos alkalmazását is újították. Amellyel már a Blika üzemmódjait is tudjuk személyre szabni Bluetooth®-on keresztül. Egyedi üzemmódokat hozhatunk létre és különböző tevékenységekhez csinálhatunk profilokat amiket elmenthetünk.

    Lupine Light Control 2.0

    Bizonyos kivitelekhez gyárilag kapunk még egy 2 gombos távkapcsolót is, amin beprogramozhatjuk, hogy melyik üzemmódot kapcsolja be gombnyomásra. Így nem kell végiglapoznunk az üzemmódokat, hanem mindig a nekünk kellőt tudjuk aktiválni. A lámpa elérhető sisak és fejlámpa kivitelben is.  Ezáltal tökéletes társ lehet bármely outdoor tevékenységhez. Azt is megtudtuk, hogy a speciális piros és zöld fény nem hoz létre interferenciát az éjjel látó szemüvegekkel. Ebből az is kiderül, hogy speciális alakulatok is használni fogják...

    Blika vásárlása--››

    Nézd meg a friss EUROBIKE videónkat a Lupine Blika lámpáról! Krisztián mutatja be élőben az újdonságot:

  • ​Feketétől feketéig túra - Negyedik hét - Vaskapu előtt és után

    markaczel | 2017-08-23

    A hétfői pihenőnapunk során áthaladtunk Galambóc vára alatt, majd a kempingben a kötelező karbantartással illant el az idő. A szálláson egy osztrák és egy német kerékpáros pihent, akik egymásra találva estébe menően politizáltak. A német úr mondta, az osztrák pedig néha hümmögött egyet a macedón vörösbor fölött. A hely fekvése miatt vonzó kempingből kíváló kilátás nyúlt a kisebb hegyek közé szorult Dunára, mely szépen megringatta hullámaival a naplemente tükörképét.

    Reggel a zuhanyzóból ki- illetve beüvöltözéssel elbúcsúzott német barátunk, aki a Duna mentén Bulgária felé vette az irányt.

    A hegyek közé indulva és messze nem gondoltuk volna, hogy, ilyen hosszan és egyre fokozva a látványt érjük el a Kazán-szorost. Az óriásira kiöblösödő Duna helyenként tengernek tünik a túlpart eltűnő sarkai és a növényzet sárgás színe miatt.


    Nem csoda, hogy a nyugaton még női személyként kezelt Duna erre a szakaszra már férfiként testesül meg a hatalmas, formáló erejével.

    Mindennek tetőzése természetesen a Vaskapu erőmű előtt két oldalra, víz fölé magasodó sziklák voltak.

    A Vaskapu erőművön fekvő határátkelőn, átléptünk az utolsó általunk érintett országba, Romániába. A kissé barátságtalan határzóna után, Szörényvár kedves, széles utcáival és kisvárosi hangulatával igazán otthonos érezetet adott.
    Szörényvár és Calafat között óriásira kiszélesített autóút halad, amelyre kis falvak fűződnek. A nagy kamionforgalom Bulgária felé irányul és látszólag még nem változtatta meg élesen a helyi életet, az idősek továbbra is kint ülnek a ház elé kihelyezett padokon, csak most már nem a falu mozgását figyelik, hanem a kamionok feliratait. A másnapi Calafati érkezésünk hasonlóan otthonosnak hatott, mint a szörényvári. A kikötőváros düledező, míves házai szebb múltról tanúskodnak.



    Ennek ellenére a már felújított hatalmas épületek egyikéből élő zenés est hallatszódott és a kis kávézók is vígan fürödtek a naplemente fényeiben. A hirtelen, háttérben megjelenő viharfelhők miatt továbbindultunk és sátorból hallgattuk végig az esőt, ugyanis aznap vadkempigezés mellett döntöttünk.

    Éjjel negyed kettőkor szirénát hallottam és egy igazoltatást néztem végig. Csak az volt meglepő, hogy a teljes látóterem kéken villog, ekkor eszméltem rá, hogy álmodom. Kinyitva a szemem a rendőri sziréna hangja és a sátorfal teljes felületének vibrálása fogad. Felébresztem Bálintot. Fél perc után eljutunk oda, hogy, már tiszta gondolkodással felfogja ő is a szituációt. Kissé tartva a pénzbírságtól kilépünk (Bálint átesik az előtérbe felpakolt táskákon) a sátorból és a határőrség fiatal tisztje áll szembe velünk, így szerencsére az angol kommunikáció nem okoz gondot, mint megannyi más helyen Szerbiában és Romániában. Az okmányaink szemlélése közben többször is meg kell erősítenünk, hogy nem Görögország felől érkeztünk és két napja a Vaskapun keresztül léptünk az országba. A pontos határátlépés hallatára megnyugszik mindkét járőr, majd röviden elmondtuk az addigi útvonalunkat, mely után további jó éjszakát és kellemes itt tartózkodást kívántak és elköszöntünk.

    (Korábbi szállásaink esetében is erezhető volt a bejelentkezésnél a kis feszültség, ugyanis miközben az ember azon gondolkozik, hogy hány napja is lépte át a határt és mi a helyi település neve, folyamatosan egyfajta mantraként ismételgetik, a "call the police, call the police" jeligét.)

    Calafatban reggel nagy a nyüzsgés a piacon, bevásároltunk és megreggeliztünk a helyi, felkapott húsrudacskákból, ahol épp a termelés bővítését alapozták, egy új kemence építésével. Közben a kutyák a sok láb között lavírozva, vígan csipegették a földre lehulló hús és kenyérdarabokat.
    A város után kiértünk a síkságra és sorra következtek a kis falvak. Mindenhol köszöntek nekünk, a kis srácok pedig az útra kifutva várták a pacsikat. Ez a vidék teljes mértékben a mezőgazdaságra alapoz.
    Az egyutcás falvakon megfigyelhető az Alföldön nálunk is elterjedt porta és az a mögötti földterület kapcsolata. A településekről kifelé pedig a hatalmas búza, kukorica és napraforgó táblák jelennek meg. Állattartás csak az olyan helyeken látható szórványokban, ahol a környéken valahol találkoztunk régi elhagyatott sertés, vagy szarvasmarha tartó teleppel.

    Dabuleni felé haladva a kép nem változott, a puszta közepén erdőnek látszó falvakból csak a templomtornyok nőttek ki és a növényzet látszott egyre tikkattabnak. Időnként egy-egy pillantás erejéig megláttuk a Dunát a házak alatt, a jobb part látványa nyomán mindig a német úrra gondoltunk, hogy ő vajon hol járhat, mivel beszélgetésünk során kiderült, hogy szintén Donaueschingenből indult.

    A már jóval délebbre található Zimnicea főterét négy csillagos hotel és csupasz vázként álló több emeletes épületek szegélyezik; itt láttunk először kutyát sétáltató embert. A túra során pedig elértük a legdélebbi pontot, ezután észak-nyugatnak vettük az irányt, Bukarestet mindinkább megközelítve.

    Giurgiut elérve fél napi közelségben Bukaresttől, a síkságot felváltották a dombok, ami tekerés szempontjából nekem a fix hajtással mindenképp kellemetlenebb, de ennyi síkon eltöltött kerékpározás után kitörő lendülettel fogadtuk őket, kifejezetten élveztük.

    A tájat innentől magas-partok és löszfalak uralták, amelyeket sajnos láthatóan birtokba vett az ember a gyurgyalagok fészkelése ellenére. A vízpartokat övező domboldalakat pedig a hulladék birtokolja általában, de az sem ritka, hogy egy utcába bepillantva szeméthegyet lát az átutazó.

    Calarasiba érve, amelynek útjai telve vannak üzletekkel, tisztán látszik a környéken betöltött központi szerepe. Meglepően sok a gyors-étkezde és nagyon aktív az éjszakai élet.

    A Vaskapu után földrajzilag és főként fejben, nagy változás történt. A fenti szakaszon tapasztalt meseországot felváltotta a néha kellemetlen, szagokkal és nem illatokkal teli valóság. A szorosból kilépve, este a beszélgetésünk során két szó merült fel egyre inkább, "kiüresedés" és "tenger". Várjuk a tengert.

    Az előző részeket ide kattintva tudod elolvasni --››

  • Feketétől feketéig túra - harmadik hét

    markaczel | 2017-08-14

    "Maradjatok srácok! Itt fog játszani a Fradi ezen a pályán, itt!" - mondta és mutatta a kerítés tövében ülő, telefonján épp sms-t pötyögő úr a herceghalomi futballpálya mellett. Fürdési lehetőséget és vizet is kaptunk, majd Fortuna József még a távolból is integetve útba igazított minket a közeli katonai bázis büféje felé.

    Egy napja a Csepel-szigetről hárman indultunk Ráckevén áthaladva. A tassi zsilipen körbetekintve, megnéztük a déli szigetcsúcs fáit. A határig folyamatos síkságon haladtunk, ahol egy helyen Dunaújváros túlparti kéményei és gomolygó, piszkos fehér füstfelhői, majd a kis városok és falvak templomtornyai emelkedtek ki a kékes, párás horizontból.

    A meditatív tekerést, csak Kalocsa késő délutáni fényei törték meg. A templom előtt végighallgattuk egy tanonc orgonagyakorlását, hol hangosodó, hol halkuló hangerővel, ahogy a mester, pihenésképp körbejárt a bejárat fölé magasodó erkélyen.
    Másnap a határnál búcsút intettünk István barátunknak és Apátin Duna parti üdülőövezetében kempingeztünk másodmagunkkal a teljes kempingben.

    A következő két nap a magunkkal való küzdelem jegyében telt. 

    40°C körül felülve a kerékpárra minden szépen lassan beszűkül. A kezdeti forró szél, a lánc halk gördülése, a kamionok dühös prüszkölése a hátunk mögött és a menetszél zaja mind elhalkul. Végül minden csontig letisztul és csak a gondolatok maradnak. Majd, mikor a gondolatok elcsendesednek, előjön pár üvöltés és görbült hátú útszéli zihálva pihenés. Nap végén a tükörbe nézve, csak egy megtört arcot lát az ember és fura mód ez az arc másnap megteszi ugyanazt a távot, csak egész napos szembe szélben.

    A csütörtököt és pénteket magába foglaló minipokol közepette igazi megnyugvást jelentett Újvidék (Novi Sad) várának és az 1944-ben, a város felszabadítása előtt felrobbantott híd talapzatának megpillantása a Duna jelenlétével a képben.

    A nagyváros körüli szőlőültetvények adta potenciálra épít több kistelepülés, olyan városképpel, amit addigi szerbiai tartózkodásunk alatt még nem láttunk.

    A magasabb dombság kisimulása után egészen  Belgrádig a szerb szántóföldi növénytermesztésre jellemző, hosszan elnyúló táblákat láttunk, ellentétben a hazai gyakorlattal. Ezen a szakaszon (kb. 70km) találkoztunk az egyik nagy vetőmagelőállítással és növénynemesítéssel foglalkozó cég kísérleti parcelláival is.

    Estére a Belgrád előtti kempinghez értünk, ami igazi izgazott kis hely, mindenki innen készül nagyobb ugrást tenni az útja során. Körülöttünk terepjárós olaszok, szörfös franciák és rengeteg lengyel átalakított, piros Volgswagen kisbusszal. A folyamatos szél és a villámlás, a várt hang nélkül, fokozza a finom feszültséget.

    Reggel Belgrádba indulva már csak egy olasz család van mellettünk az "ismerős" arcok közül. A városba érve érződik a szombati turistaáradat. A forróságban eltöltött pár óra után továbbgurulunk, már a párát lehelő felhők felé.

    Egy óra elteltével belecsúszunk a szemerkélő esőbe, majd a viharos közepét is elérjük a frontnak, ami  ellenkormányozandó széllökésekkel és bugyborékoló cipőt okozó csapadékkal ajándékoz meg minket. Mire a kiszemelt szállás előtti településre érünk a szakadó esőben, kiderül több autóstól, hogy nincs kemping, csak sátorhely akad. Továbbhaladva egy "cyclist gasthaus" táblára alapozva még benézünk egy kis üdülőövezetbe, korántsem jó lelki állapotban  a sötét és az eső, szél páros miatt, azonban sehol sincs feltüntetve, hogy hova kéne menni, fényt pedig talán két házból látunk kiszűrődni. Az immáron, a délelőttihez képest 20 °C-al alacsonyabb hőmérsékletben egy erdőszélet nézünk ki, szálláshelyként. Gyors sátorállítás, rudazattörés, szél, eső és már hideg után a félig beomlott sátorba gázégővel fűtünk be. Éjszaka a sátorfaltól átnedvesedett pamutpólót, nedvesen is melegítő dzsekire kell cserélni. Másnap még megtörtebb arc, mint az előző napokban.

    A vasárnap elejét esöben tekerjük le, gyönyörű homokbuckákon vezet át az út egészen a második kompozásunk helyszínére Stara Palankába.

    A kompozás eszméletlen nagy élmény volt, hatalmas víztömegen haladtunk át, ami után kitárult a Vaskapu felvezető szakasza.

    Aztán rákezdett az eső, először, csak szitálásként aztán kedves, kövér cseppekben. Galambócot elérve, a helyi benzinkútnál, a szomszédos gumiszerviz dolgozóinak vasárnap esti találkozójának morajlása mellett, a nap felfüggesztésében állapodunk meg, már a második nap egymás után. Még nyitva találjuk a város információs irodáját, akiken keresztül megtaláljuk az egyetlen hotelt, aki tud fogadni minket. A hotel lépcsőjén felfele mászó Bálint lépteit figyelve felvillan bennem Fourtuna József költői kérdése, a túra koncepciójával kapcsolatban: "Ne haragudjatok srácok, ti betegek vagytok?"

    A szoba zárjának második klattyanása után felmerülő forró fürdő gondolata egy szót juttat eszembe: megnyugvás.

  • Feketétől feketéig túra - második hét

    markaczel | 2017-08-07

    Deggendorf után Passau következett, a kettő közötti táv pedig a pihenőnapunk ötven egynéhány kilométere volt. Passau elragadóan gyönyörű és ennyi idő alatt bejárhatatlan város.

    Természetesen a középsö földnyúlványról megnéztük a Duna az Inn és az Ils összefolyását, ahol látványos sebességgel érkezik egymásba a nagy víztömeg. Körbejártuk a földnyelveket, majd átléptük Ausztriába a Duna jobb partján.

    Másnap a Passau Linz szakaszt mindkettőnk kiemelkedően szépnek ítélte, egyrészt a kanyargó Duna és a fölé magasodó kisebb hegyek, másrészt az eslő osztályú aszfaltburkolatra árnyékot vető fák miatt.

    Már csak a hossza, a bal és jobb part között járó kerékpárszállító kishajók és a helyenként található kempingek miatt is kíválóan alkalmas könnyed túrákhoz.
    Linzbe érve teljesen más kép fogadott minket, mint addig. Az eddigiekhez képest egy kevésbé mutatós város, bár ez betudható annak, hogy elsősorban iparáról híres.

    Késő délután kitekerve a belső, városi szakaszról lett szembeötlő, hogy itt rengetegen sportolnak a munkaidő végeztével. Minden korosztály képviselteti magát elsősorban kerékpározásban, de a görkorcsolyától, a kajakon át a futásig minden megjelenik. Már a Regensburgban töltött vasárnap is furcsa volt, hogy nem akart elfogyni a fürtökben érkező kerékpáros tömeg, de mostanra nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy a jó, sportolásra alkalmas infrastruktúrát ki is használják a helyiek (is).
    Linzből Melkbe indultunk, ahol a Duna egyik mellékágából strandot alakítottak ki, a mellette fekvő kikötőből pedig sorra indulnak a kis motorcsónakok a fő ágra.

    Melk után egy újabb szoroson szalad át a folyam a főként déli lejtőkre települt városkák, többek között Willendorf alatt. A kis macskaköves, szűk utcák és a mered hegyoldalakon lévő teraszos szőlőültetvények mediterrán hatást kölcsönöznek a környéknek.

    A megszámlálhatatlan vendéglő, csöndesen morajlik az emberek hangjától. Az esti áttekerésünket a szoroson, csak a rendes fényerejű lámpáink hiánya korlátolta, ezek megléte mellett rendkívül hangulatos esti túrát lehet tenni a kisvárosokban.

    Másnap a szoros zárótelepülésén a turistacsoportoktól alig lehetett elférni, így nyugodt szívvel mondhattuk Kremsből kiérve, hogy jobb volt az esti sétatempós áthaladás.
    Innen Bécs felé tekerve jellemzően hosszú, napos egyenesek vezetnek Tullnon keresztül, ahol átléptük az első ezresünket a túra során. Bécsbe érve ismét ráébredtem, hogy akárhányszor járok itt, olyan, mintha a város sem értené, hogy mit keresek benne és én sem értem mit keresek Bécsben.

    Teljesen idegen város számomra a többszöri látogatás ellenére.

     A város szélén fekvő olajfinomítón sötétben haladtunk át, amit ismét csak ajánlani tudunk esti túraként; furcsa, kicsit ijesztő élmény a hangok, szagok és fények keveredése. Az estét a Duna menti természetvédelmi területen lévő Schönauban töltöttük.

    Pénteken Pozsonyon keresztül Rajkánál megtettük a harmadik határátlépésünket, majd továbbindultunk Győrújfaluba. A magyar határt átlépve, majdnem két hét után, érdekes volt, hogy értjük a beszélgetéseket és nehéz  volt visszaszokni az útburkolat igen változó állapotára. Sajnos az Eurovelo 6 kerékpárút Magyarországon nem mindenhol teljesen letisztult, helyenként normális közlekedőtempót csak ballonosabb 32-es gumiméret fölött engedhetünk meg.
    Szombaton Győrben időztünk egy kicsit a szabadstrandon, amíg egy centrírozásra és külső cserére vártunk.  (A külső cserét egy padkázás miatt megszakadó erősítőszálak és kidudorodó gumioldalfal indokolta, amit a rágópapíros és ducktapes megerősítésünk még elvitt közel 500 km-en, Magyarországig.)

    A szombat este már Esztergomban ért minket, ahol naplementénél a bazilika kivilágítását adó lámpák fényében sok ezer kérész megannyi csillagként örvénylett, jó másfél óráig.

    Rövid sötétben tekerés után Szobbal szemben akadtunk szállásra.
    Vasárnap, azaz a túra tízenegyedik és egyben második pihenő napján Visegrádtól a Csepel-szigeten fekvő otthonunkig tekertünk, közben megejtve egy gyors valutaváltást az alsó szakaszra. Bálint javaslatára hétfőn még itthon tartunk egy pihenőnapot, majd kedden reggel indulunk a valószínűleg teljesen más élményeket adó második felére a Feketétől feketéig túrának.

  • Feketétől feketéig - első hét

    markaczel | 2017-08-02

    Hétfőn reggeli vonattal indultunk Budapestről, estére két átszállással már vastag esőfüggöny fogadott minket Donaueschingenben.

    A túra kezdetét a Breg forrásához való feltekerés jelentette, ami negyedóránkénti pihenővel valósult meg az időnként szakadó eső miatt.

    Gyakorlatilag az eredés elérése egyet jelentett, egy felhőbe való belépéssel, ami gyönyörű látvány és folyamatos, nedves szitálás egyben. A következő két nap a forrásvidék völgyeiből való kitörést fedte le, ami sok emelkedőt, murvával borított utat és esőt adott. (A murva borítású utak eszméletlen jók, néhol vetekednek az aszfalttal. Még én is élveztem fix hajtással, ahogy végre kicsit ficánkolt a két kerék alattam.)

    A legkellemetlenebb érzés az első 6 nap alatt(a folyamatos esőzés mellett), hogy szinte minden egyes kisvárosból úgy tekertünk ki, hogy két napot biztos el kellene tölteni ott, hogy nyugod szívvel haladjunk tovább.

    Riedlingenben komplett kerékpáros pihenőállomás fogadott, ahol az elektromos kerékpárok és eszközök töltését, mosdást, szerelést el lehet végezni, internet hozzáféréssel. Egyébként a környékbeli városokban több ilyen pont is van, ahol kiemelt figyelmet fordítanak az e-kerékpárokra.

    Neuburg előtt húsz km-el, ami egy nagyon szép, erdős, nyugodt város, mindkettőnknek a Balaton-felvidék ugrott be a látványról és a településszerkezetről, csak a tó hiányzott a dombok lábától.

    Wohlburg és Kelheim között a Duna áttörése nagyon látványos, itt be volt tervezve egy kis csalás, mert hajóval tettük meg ezt az utat, különben kis kerülővel lehet elkerülni a szorost, de ki ne akarná látni.

    A vasárnap kisebb részét Regensburgban töltöttük. Igazi nagyváros szép belvárossal és jó pékségekkel. Innen továbbhaladva Deggendorf felé vettük az irányt, ahova sajnos csak este értünk be egy átvonuló vihar miatt, így az utcák is tele voltak tűzoltókkal, akik a leszakadt ágaktól, kidőlt fáktól mentesítették az utakat. Vasárnap lévén nem igen volt nyitva bolt, így kerestünk egy dönerest, ahol zárás előtt fogadtak és minenkiről kiderült, hogy van valami magyar kötődése, természetesen a balatoni nyaraláson kívül, még egy kazah idős úrral is próbált kommunikálni Bálint a kis orosz tudásával. A végén jókedvvel, tele kulacsokkal, felesen és sörön túlesve indultunk tovább, amikor ismét elkapott a vihar utószele, így a kerékpárút mellett kapkodós sátorállótással zártuk a napot és a hetet.

    Az előző rész ide kattintva olvasható --››

  • Jön a Kánaán, 2018-as eBike újdonságok

    evoBike | 2017-08-01

    Riese&Müller újdonságok és Bosch fejlesztések. Még el sem kezdődött az Eurobike de már szivárognak a hírek, újdonságok.

    Várható volt, hogy a Bosch vázba integrált akkumulátorai és a későbbre ígért ABS meg fog jelenni az eBike-okban amint lehet. Eddig is piacvezető volt a Riese&Müller a dupla akkumulátoros Bosch rendszer kapcsán, mert a legtöbb modell ennél a német cégnél volt opcionálisan elérhető dupla akkumulátorral gyárilag.

    18_delite_signature_parallaxe_1200

    Ami ugye teljes rendszerbe kötött akkumulátorokat jelent, nem csak tároljuk a helyén a második akkumulátort. Az ABS még késik, úgy néz ki 2018-2019-es modellévre lesz elérhető tartozék. Ettől független az általunk 10 éve favorizált és importált Riese&Müller kitett magáért. Augusztus végén élőben is megtekintjük az Eurobike kiállítás keretei között az új modelleket és kis videóban bemutatjuk nektek mi várható és rendelhető 2018-ban. Ami viszont már most látszik azt bemutatjuk most.

    Supercharger: A Charger modell továbbfejlesztett vázba integrált akkumulátoros (Bosch PowerTube) újdonsága a Supercharger is az Eurobike-on éli meg a világpremierét.

    18_supercharger_gx_rohloff_53_urban-silver-metallic_gates_3230

    Mit kell tudni erről a Supercharger modellről? A Bosch újdonsága, hogy az eddigi nagy méretű akkumulátort egy karcsúbb, kecsesebb megoldással váltja le. Miszerint az akkumulátorok akár kerékpáronként két darab is szépen a kerékpár vázába lesz süllyesztve.

    18_supercharger_gh_nuvinci_electric-blue_3091

    Ez jót tesz az esztétikának, tisztább vonalvezetést kap az egész kerékpár és a súlyelosztást is előnyösen befolyásolja. Mivel a rendszer kiforrott, nem nagyon aggódom, hogy egy szuper kerékpárt kapunk-e? A Charger eddig is kedvelt modell volt, hiszen itt az EVObike-ban mindig a legmagasabb szakértelemmel és a több mint 25 éves kerékpáros tapasztalattal segítettünk kerékpárt választani mindenkinek.

    18_supercharger_headerbild_1200

    Ezért is ajánlott olyan szaküzletben vásárolni ami nem 3-4 éve létezik és az eladáson kívül nem magas a szakértelem. Nem tudjuk elégszer hangsúlyozni, keress minket, segítünk és nem csak akkor mikor már vettél valamit ami nem is neked való!

    18_supercharger_parallaxe_1200

    A Charger eddig volt Nuvinci, Rohloff agyváltókkal és akár láncváltóval is. A Nuvinci fokozatmentes agyváltóval volt egyedül elérhető a szíjhajtás de most az új Supercharger lesz Rohloff agyváltóval és szíjhajtással! Végre! Eddig a Delite modell volt például első-hátsó teleszkópos és szíjhajtásos modell egyedüliként a világon.

    Packster 40: A teherszállító, cargo bike-ok felső háza eddig is a Riese&Müller Load és Packster volt de most a 60-as és 80-as rakfelületű modell mellé megérkezett a még ügyesebb, fordulékonyabb, praktikusabb 40-es modell.

    18_packster_40_nuvinci_rot_carry-sytem_2877

    Minden tudás, képesség megmaradt csak az opcionális első teherszállító felület változott. 2.23 méteres hosszúval zseniális a napi életben és a 30 kg alatti önsúly is sokat segít, hogy minden nap praktikusan tudjuk használni akár a gyermekek közlekedéséhez.

    18_hlf_packster_40_kindersitz_3463

    Nagyon kézenfekvő fejlesztés.

    Delite GT Signature: Itt valami nagyon forró dologra kell készülni. Soha a Riese&Müller több mint 25 éves fennállása alatt nem volt ilyen modell. 25 éves limitált csúcs széria.

    18_delite-gt-signature_signature-black

    Kész öröm, hogy a várható lista ára nem több mint 10.000 Euró igaz csak egy Euró híja van. Na ilyen kerékpárja egészen kevés embernek lesz de ez pont ettől szép és különleges. A jól ismert Delite GT modell kapott egy nagyon durva felszereltségi szintet.  A sorszámozott és az alapítók által aláírt kerékpárok méltóan ünneplik a 25 kerékpáros fejlesztésben eltöltött évet.

    18_hlf_delite_signature_dualbattery_1872_ps

    Markus és Heiko eddig is mindent megtett, hogy a legjobb kerékpárokat tervezzék és gyártsák, ezért is árul az EVObike több mint 10 éve főként Riese&Müller kerékpárokat. A minőség kötelez! A Signature modell alap tartozéka a: DualBattery a Bosch-tól, a Shimano Di2 váltó, a FOX gyári Kashima bevonatos lengéscsillapítói (iszonyatosan minőségi darabok), a Syntace kiegészítők. Ilyen gépet egyszer kell venni és boldogan használni 5-10 vagy még több évig.

    18_hlf_delite_signature_xtr-schaltung_3365

    Garantáltan nem jön szembe ilyen modell, mert ez a kiváltságosok eBike-ja. Nincsen aranyozott csicsa és Swarowszky kristály bevonat csak a technika, őszintén, tisztán ennyibe kerül. Az alapítók sorszámozott aláírása már most is egy limitált kincs nem beszélve ha valaki befektetésnek vesz ilyen modellt.

    Roadster (E-sztétika): A legszebb, városi Roadster. A letisztult "bejárós", ingázós gép. Teljesen újra lett tervezve a legapróbb részletekig. Elérhető agyváltóval, szíjhajtással és láncváltóval is.

    18_roadster_city_51_weiss_3083

    Kedvenc területe a szilárd burkolat és az aszfalt de hála a Schwalbe gumiknak elboldogul más területen is. A férfias, sportos, magas váz felső-cső nagyon erős kerékpárt eredményez, hogy minden területen helyt álljon veled. Nagyon jó a tömegeloszlása a pedelec kerékpárnak.

    18_roadster_urban_56_electric-green_frontkorb_2866

    Természetesen a kidolgozása megengedi, hogy nehezebb terepen vagy földúton is használhassuk a Roadster új változatát. Elegáns, letisztult, nem túl nehézkes kerékpárra vágysz ami még ráadásul magára is vonja a figyelmet? Megtaláltad. A Roadster nem a hagyományos értelemben vett E-bike, sokkal inkább egy önkifejező termék. Keskeny kormánya is a városi kerékpározáshoz van tervezve, hogy mindenhol elférjünk vele.

    18_roadster_headerbild_1920x731

    Opcionális csomagtartója természetesen Racktime Snap-It kompatibilis, hogy minden táskádat biztonságosan tudd rögzíteni a kerékpáron. A látványos megjelenés érdekében az akkumulátort picit bele is süllyesztették a vázba. Elérhető 25 illetve 45 km/h-s változatban is. Az agyváltós és szíjhajtásos modell egyben ötvözi a kényelmes, könnyed, látványos használatot, a minimális szerviz igénnyel. Miközben a nadrágunkat nem keni össze olajjal.

    Már alig várjuk az Eurobike kiállítást, hogy élőben vegyük kézbe ezeket a kerékpárokat!

  • Duna - Feketétől feketéig

    markaczel | 2017-07-27

    2016 szeptemberben jött az ötlet, hogy szeretnénk Bálinttal egy nagyobb túrát, mert már pár éve járkáltunk Magyarországon belül és a környező országokban. A Duna mivel a legnagyobb rajta lévő szigeten élünk és sok emlék köt közvetlenül a folyamhoz is minket, kézenfekvő választás volt és szép keretet ad a forrásvidék és torkolat névbeli hasonlósága is.

    Ugyanakkor a nyugatról keletre tartó folyó kellően változatos tájat és kultúrát ölel át. A túra indulópontja Furtwangen, a terv szerinti vége pedig a Duna-delta végén Sulina.

    A januártól tartó felkészülési időszak szépen meg volt tervezve, időtáblával, feladatkörökkel, de a június végi támogató után nézés felborította a menetrendet. A július közepi találkozásom Nyári Krisztiánnal, mutatta meg a felkészülés megfelelő helyét, de rettentő későn. A kerékpárokat végül feszített munkatempóban, pénteki túlórával rántották össze nekünk, amiért óriási köszönet!

    A túráról folyamatos képi anyag fog felkerülni az evobike instagram oldalára!

1-10 of 83